Körmendy

(Utolsó frissítés: 2015.05.10.)

A Körmendy-őseim története

Gyökerek és oldalágat

A címeres levelet I. Lipóttól 1670. május 7-én Körmendy István és gyermekei (Márton és János) kapták, Veszprém vármegyében 1671-ben hirdette ki. A címer leírása: Címer: kék pajzsban koronás zöld halmon röpülésre kész galamb csőrében zöld ággal, sisakdísz: a galamb, takarók:kék-arany, vörös-ezüst. István 1625 körül születhetett. A későbbiekben gyakran keverik a családot annak a Körmendy Györgynek a leszármazottaival, aki 1728-ban Nyitrán hirdette ki nemességét, azonban a jegyzőkönyv szerint az ő levele Ferdinándtól való. Körmendy István leszármazottjai több előnevet használtak. Az egyik bizonyságlevélen Somogyi alias Körmendy szerepel, de gyakori a tüskevári előnév is.

Körmendy István családja:

 

A saját leszármazásom szempontjából Márton ága a fontos – tőle származom – azonban János ágának meghatározó szerepe volt abban, hogy a család Veszprém vármegyéből Somogyba került, elsősorban Boglárra és Lellére.

A család Noszlopon élt.

János ágából az időközben Tapolcafőre költöző Ferenc két fia ‒ András és János ‒ 1750 után Lellére költöznek, juhászok lesznek, s áttérnek a katolikus vallásra.  János Lellén nősül, felesége Kiss Anna. A gyermekeiket Juhász vezetéknévvel anyakönyvezik a látrányi anyakönyvbe. A Veszprém vármegyétől később beszerzett nemesi igazolással tudják majd bizonyítani, hogy a juhász nem vezetéknév, hanem a foglalkozásuk neve volt. András és János rendszeresen visszajárnak Veszprém vármegyébe, látogatják apjukat, s ilyenkor az unokatestvéreknél Noszlopon szállnak meg, azaz Márton leszármazottjainál.

Márton két fia közül József Adásztevelen alapított családot, az 1749-ben kelt bizonyságlevél szerint János István nevű fia is itt lakik, míg a másik fia, János Veszprémben él. Sándor és Sándor Pál nevű fia azonban maradt Noszlopon. Sándorról a nemesi összeírásokból tudhatunk, mint nagyszülőt említik. Pál 1749-ben Noszlopon élt, 1760-ban és 1761-ben mutatja be a bizonyságlevelet Veszprémben. Az 1700-as évek elején születhetett. Felesége: Molnár Zsuzsanna. A gyerekeiről azonban már pontosabb adatok is vannak.

András és János tehát Pál családját látogatja az 1750-60-as években. Egy ilyen látogatás alkalmával Pál legidősebb fiát, Ferencet magukkal viszik Lellére. Ferenc 1740-ben született, tehát valószínű, hogy az 1750-es évek második felében költözött át Somogyba. Később Ferenc öccsét, Sándort is elviszik Lellére. Valamennyien visszatérnek a római katolikus vallásra. Sándor fia csizmadia, s a vándorévek után Pápán telepedik le 1805 körül.

Sándor pápai ága:

Lellén és Bogláron Ferenc ága terebélyesedik ki. Ferenc Zsebe (Sebe) Katát veszi feleségül, 5 fiúk születik:

1. Ferenc 1778.01.06. Lelle,
2. Sándor 1779.10.07. Lelle,
3. József 1783.01.14. Lelle,
4. Imre 1790.11.22. Lelle,
5. János, 1795.01.30.Lelle.

József az első a családból, aki beházasodik a már ugyancsak Lellén és Bogláron élő rendesi Bárány családba. Később több házasság jön létre  a két család között.

Ferenc (ifjabb) feleségül veszi Dongó Imre és Nagy Erzsébet lányát a Kovácsiban (Pusztakovácsi) 1784-ben született Dongó Annát. Gyermekeik Lellén lettek keresztelve.

1. Ferenc Pál (1806.01.21.) valószínű, hogy gyermekkorában meghalt, mert Ferenc névre anyakönyvezték az 1814-ben született fiút.
2. Apollónia (1807.01.30.)
3. Alajos (1808.01.18.) leszármazottjai új ágat nyitnak Körmendy ‒ Ékes néven. Alajosnak csak lányai vannak, a fiatalabb, Kornélia Ékes Lajos uradalmi felügyelő felesége lesz. A házasságból születő két fiút, ‒ Ékes Károlyt és Lajost ‒ Alajos József nevű testvérének fia Ede (Edvard), azaz az Ékes-fiúk anyjának, Kornéliának az unokatestvére adoptálja, nemességét és címerét 1911. november 10-én átruházza, s a fiúk és leszármazottaik innentől a Körmendy ‒ Ékes vezetéknevet használják.
4. Klára (1809.01.18.) szép-mamám 1829 körül hozzáment a már említett rendesi Bárány családból származó Tamáshoz. Kláráról bővebben lejjebb írok. Egyetlen életben maradt lánya Bárány Janka, Baán Gáspár felesége fiatalon meghalt árván hagyva 4 gyereket. A gyerekeket az apjuk, Gáspár és a nagymama, Klára nevelik fel. A legidősebben, Idát Klára nagymama József nevű öccsének 3. fia Lajos Ignác vette el.
5. József (1810.03.15.) 1835-ben kötött házasságot Léber Annával. E házasságból 8 gyerek született. A legidősebb, aki szintén József volt leszármazottairól nem tudok. A Szitár Emíliával  kötött házasságából csak 1 fiú született, István László, akinek lehetnek Körmendy néven leszármazottjai. A lányok közül Jozefa Józsa Ida ága ismert, ő Noszlopy Tivadarhoz bent hozzá, aki mellesleg Korenika Amália dédmamám unokatestvére volt, de nem a Körmendy ágon, hanem a Korenikán: Amália apja Korenika Miklós és Noszlopy Tivadar anyja Korenika Katalin testvérek voltak. Noszlopy Tivadar leszármazottai nekem többszörösen unokatestvéreim.  József lányai leolvashatók a családfa rajzról. A következő fiú a már említett Ede. Az első felesége 20 évesen meghalt. A Luka Klárával 1879-ben kötött házasságából 5 gyerek született, s ők adoptálták a már említett két Ékes-fiút. Az 1880-ban született János Imre nevű fiú első felesége Körmendy Ida volt, a fentebb említett Körmendy Klára dédunokája, Körmendy Lajos Ignác és Baán Ida lánya. Körmendy Lajos révén szintén unokatestvérek, mert Lajos és Ede testvérek voltak. A házasság nem volt hosszú életű, Körmendy Ida sorvadásban 21 évesen meghalt. János Imre 1908-ban újra házasodott, a Gáspár Irénnel kötött házasságából a 4 gyereknek vannak ma élő leszármazottaik. József 3. fia az említett Lajos, azaz Lajos Ignác. Ő veszi el Baán Idát, azaz apja testvérének, Körmendy Klárának az unokáját, s ők építik a boglári kék kápolnát. Leszármazottaikról alább bővebben írok. József következő gyermeke az 1843-ban született Mária Aloyzia. Ő is ükmamám. Korenika Miklós második felesége lett 1862-ben. Dédanyám, Korenika Amália, Baán Lajos felesége az ő lányuk. Aloyziáról a Korenika család történetében írok. Baán Lajos nővérének, Idának a férje Körmendy Lajos, Aloyzia bátyja.
6. Borbála (1811.09.24.), aki azonos Teréziával. Ő Légmann Imre felesége lett, gyermekük, Aloyzia 1830-ban született, s az 1860-as években kötött házasságot Erdős Györggyel. Fiúk, Jenő pedig 1892-ben feleségül vette Körmendy Jolán Irmát, Körmendy Lajos és Baán Ida lányát, Körmendy nagyanyjuk testvérének az unokáját. Az Erdős leszármazottak is többszörös unokatestvéreim. Baán Ida ágán a legközelebbi: harmadfokon.

7. Ferenc (1813.03.03.) ága:

8. János (1814.05.22.) és

9. István (1817. 09.01.) mindketten 4 éves korukig éltek.

Klára története

Körmendy Klára 1809-ben született Lellén. Szülei Körmendy Ferenc és Dongó Anna. A 9 gyerek közül a 4. volt a sorban, az élők közül a 2.

Valószínű, hogy 1829-ben ment hozzá a korabeli periratok szerint vehemens természetű, „fiskális” rendesi Bárány Tamáshoz. A házasságból 3 lány született, 1830-ban Joanna (Janka), 1831-ben Antónia és 1830-ben Jozefa. Tamás, a férj 1832. szeptember 6-án halt meg 36 évesen. E hónap végén született meg Jozefa, aki csak 6 napot élt. Antóniáról nincsenek információim. Mivel Klára vagyona osztatlanul került Jankához feltételezhető, hogy Antónia sem érte meg a felnőtt kort. Janka 1846-ban kötött házasságot Baán Gáspárral Kaposváron. A 7. gyerek születése után nem sokkal 1860-ban azonban meghalt.  A 4 élő gyermek közül ‒ sorrendben: Ida, Matild, Lajos, Antónia ‒ a legidősebb 7 éves, a legfiatalabb 4 éves volt. Az özvegy Baán Gáspár, aki a felesége halálakor 40 éves volt nem nősült újra, hanem a gyerekeket Klára nagymamával együtt nevelte fel. Klára 51 éves volt ekkor, s 30 éve özvegy. Ám nem csak a Körmendy, a Baán, hanem a Bárány család életében is intenzíven részt vett. Többször volt néhai férje rokonainál keresztanya. Gáspárnál elég nagy „házat visz”, sok a vendég. Gáspár egy későbbi, Klára halála utáni levelében említi is, hogy sokba kerül a vendégeskedés.

Klára és veje Gáspár különös gonddal törődtek a gyerekekkel. Hozzájuk írt leveleikből néhány megmaradt és a Veszprém Megyei Levéltárba került.

Valószínű, hogy a lányok Székesfehérváron bentlakásos iskolában voltak, Klára 1863-ban Matildhoz írt leveléből ez olvasható ki. A levél keletkezésekor, januárban Ida és Lajos otthon voltak, Matild és Antónia, azaz Toni a zárdában. Klára Ida dombornyomásos levélpapírján ír. A kipontozott részeket nem tudtam kiolvasni. A levelet így „fordítottam”:

„Édes lányom Matild

Kedves Apád és Ida a mai déli vonattal mentek Páhokra. Ko..ékhoz már régen készültek és tudatta Ida Vilmával, hogy ma odamennek, és így a te leveled már nem érte itthon. Perlakiné volt idebe, de a kocsiról  le se szállt és én nem is beszéltem vele csak az Idának mondta, hogy a Toni beteg és éppen Visi bátyátok itt volt, meg Rádról  E… Kasznár úr és összebeszéltek, hogy Úr napra fölmennek. Perlaki tiszttartó úr is Fehérváron töltik a nagy ünnepet. Toninak mondd meg, hogy fagylaltot ne egyen, mert jobban köhög. Igen aggasztóvá tettél, hogy már két hete, hogy fekszik, talán nagyobb baj is van, mint a szamárhurut. Szárazsebből meggyógyult a Lajos. Tudasd, hogy jövő szerdán megy az apátok. A tisztelendő főnöknőnek jelentsd tiszteletem, te meg csak iparkodj a tanulásodban, hogy jó vizsgát tehess.

Szerető Öreg Anyád Báránynő”

A legidősebb lány, Ida Julianna Körmendy Lajos nevű unokatestvéréhez ment férjhez, s az egyetlen fiú, Baán Lajos (dédapám) is egy Körmendy lányát vette el, Körmendy Aloyzia Korenika Amália nevű lányát. Ida gyerekei, azaz nagyapám első unokatestvérei közül többen Körmendy-vel, vagy Körmendy leszármazottal házasodtak. Klára 1873-ban halt meg szívgörcsben, 64 évesen. Még megérte Ida és Matild közös esküvőjét és mindkét lány részéről 1-1 dédunokát. Halálakor a másik két gyerek: Lajos 19 éves Antónia 17 éves volt.  Birtokait 1885-ig Baán Gáspár kezelte, majd pedig felosztotta a 4 gyereke között. A Baán gyerekek története Ida esetében a Körmendy család történetének része, Matild a Posgay családba ment férjhez, Lajos a Baán nevet vitte tovább egy fiúval, László nagyapámmal. Antónia, a legkisebb gyerek mindkét házassága gyermektelen volt. Ida és Matild ma élő dédunokái harmadfokú unokatestvéreim Klára vonalán.

 

„Ida regénye”

Körmendy Lajos és Baán Ida története 

Körmendy Klára unokája Baán Ida, akit édesanyja rendesi Bárány Janka (Joanna) korai halála után az apa, Baán Gáspár és a nagymama Körmendy Klára nevelt fel, 1871-ben kötött házasságot másod-unokatestvérével, a nagymama öccsének fiával Körmendy Lajos Ignáccal. Az esküvő a lellei katolikus templomban zajlott közösen Ida húgával, Matilddal, aki Posgay Gyulához ment hozzá. A szőlősgyöröki rk. anyakönyvbe jegyezték be a párokat. Lajos 28 éves, Viszen lakik, Ida 21 éves és Bogláron lakik. A szülők: Baán Gáspár kaposi főbíró és boldogult Körmendy József. A két pár házassági tanúi is közösek: Bárány Dénes evangélikus birtokos, Hertelendy Miklós szolgabíró és Visy János tisztelendő. Mind a Baán, mind a Körmendy család tehetős, jelentős befolyással rendelkező család volt. Idának és Lajosnak nem voltak anyagi gondjaik. A viszi birtokra költöztek. Matildék is Viszen éltek, ám közel sem olyan anyagi háttérrel, mint Idáék. Körmendy Klára halála után a hagyatékot Ida apja, Baán Gáspár kezelte. A rendszeres anyagi gondokkal küszködő Matild nagyon szerette volna a részét, de Gáspár addig nem akart „osztályt csinálni”, amíg a másik két gyereke kiskorú. Egyenlően szerette volna felosztani a birtokot a 4 gyereke között. Ennek ellenére támogatta Matildot. Idáék nem éltek rosszul. Hithű római katolikusként első dolguk az volt, hogy a község részére templomot építsenek. A templom egy külön fejezet a család történetében. Előbb kriptát emeltek a boglári dombon a temetőben (ma: Várdomb és a régi temető ma már park), s oda áttemették azokat az őseiket, akik e temetőben nyugodtak. Később erre a kriptára építették rá a templomot, amely évtizedeken keresztül a bogláriak egyetlen katolikus temploma volt. (Ma ez a kék kápolna). Gáspár 1880-ban mégiscsak felosztja a birtokot, a sajátját is, magának fiától Baán Lajostól és Idáéktól ott lakást és járadékot kér csak. Még 5 évet élt, 1885-ben hal meg, 64 évesen, hirtelen, szívszélhüdésben. A kék kápolna kriptájába temetik. Így nem éli meg valamennyi gyereke korai halálát, s unokái pereskedését az örökségen.

A családi legenda szerint Ida és férje, Körmendy Lajos nem messze a templomtól a birtokból 7 házhelyet jelöl ki, hogy arra 7 egyforma házat építsenek a gyerekeiknek. Ez ma Bogláron a Hétház utca. A balatonboglári helytörténet szerint Lajos 1890-ben építette a házakat, kiadásra, nyaralótelepnek szánta. Valószínű, hogy az igazság félúton van: A házak talán azoknak a Körmendy gyerekeknek szolgáltak nyaralóul, akik nem éltek Bogláron. Az 1890-es években 8 gyermekük él a 10-ből. Lajos és Ida gyerekei, akiknek unokái harmadfokú unokatestvéreim:

1. Anna: Mentler Károly gyógyszerész felesége lesz. Jászkiséren hal meg 1924-ben, de a boglári kriptába temetik.  Férje 1939-ben Egerben hal meg. A házasságból 5 gyerek született: Jolán Éva, akit a család Ellának hívott, Irén, Anna, Ida és Lajos. A család a 15 éves Irén halálakor (1908) Karádon élt, de Irént a boglári kriptába temették el. A többi gyereknek vannak ma élő leszármazottak.
2. Flóra csak 4 hónapot élt, a kék kápolna kriptájába temették el.
3. Jolán Irma 1892-ben lett Erdős Jenő felesége, aki szintén gyógyszerrész volt, 1886-ban végzett a pesti egyetemen, s mellesleg Jolán unokatestvére, Körmendy leszármazott. Jenő nagyanyja Körmendy Teréz és Jolán dédanyja Körmendy Klára testvérek voltak. Jolánnak és Erdős Jenőnek 7 gyermeke született, de csak egynek vannak leszármazottai: Erdős István László Árpádnak. A két évesen meghalt Emkét (1896) a családi sírboltba temették.
   Sziliné Décsi Márta: Gyógyszerészet Somogy megyében című könyvében írja, hogy 1886-ban Bogláron Sreiner lengyeltóti gyógyszerész nyit fiókgyógyszertárat, amelynek személyes üzleti jogát később Erdős Jenő kapja meg. Ezt a gyógyszertárat adja bérbe Jenő 1897-ben sógorának, Körmendy Anna férjének, Mentler Károlynak. Itt volt gyakornok anyjuk nővérének, Matildnak Posgay Andor nevű fia is.
4. Ferenc József Gáspár Lajos Ede is Viszen született, 1902-ben Budapesten kötött házasságot Dubraviczky László és Szilassy Borbála Margit Erzsébet nevű lányával. A család Budapesten élt, a házasságból két gyerek született: Körmendy Mária, a családban: Baby és Körmendy László. Mindkettőnek vannak ma élő leszármazottjai.
5. Aranka Erzsébet nagyalázsonyi Barcza Elemér felesége lett. Három fiúk született, Elemér, István és Sándor. Sándort később adoptálta a szintén gyógyszerész agglegény Körmendy Károly, az anyának, Arankának a legkisebb öccse. Így Barcza Sándor a Körmendy‒Barcza vezetéknevet használta, s ezen a néven festett is. Sándornak egy lánya született, s vannak ma élő leszármazottak.
6. Lajos Emil is fiatalon, 45 évesen halt meg tüdőgümőkórban. Felesége Rácz Ilona volt. Egyetlen fiúk, Lajos viselte a gondját a családi kriptának, ameddig erre lehetősége volt. Lajos Emilnek és Rácz Ilonának vannak ma is élő leszármazottjaik.
7. Kálmán József Hayden Margitot vette feleségül, a házasság gyermektelen volt.
8. Johanna (Janka) rendesi Bárány Sándor Károly Antal Vilmos felesége lett. Sándor Nagyatádon szolgabíró volt, majd országgyűlési képviselő. A házasságból egy lány született, aki férjével együtt külföldre távozott.
9. Ida néhány hónapig lehetett Körmendy János Imre felesége, tüdőgümőkórban halt meg 21 évesen. János Imre nagyapja Körmendy József és Körmendy Ida anyai ágú dédanyja Körmendy Klára testvérek voltak. Körmendy József Ida apai ágán pedig Idának is és Jánosnak is a nagyapja volt. A családi legenda úgy szól, hogy amikor az esketés után a fiatalok kiléptek a templomból Ida ujjáról lecsúszott a karikagyűrű és elgurult. Ezt mindenki rossz előjelnek vette, s valóban: a házasság az egy évet sem érte meg, s tekintettel a többszörös és szoros rokoni fokra, mondhatjuk, hogy szerencsére gyermekük nem született.
10. Károly Boldizsár Jenő a legkisebb gyerek 1831-ben már nem élt. A családi elbeszélések szerint gyenge, beteges gyerek volt. Mivel tudta, hogy tüdőbajos, úgy döntött, hogy nem nősül meg. Hogy a ráeső vagyonon halála után ne legyen vita örökbe fogadta nővérének, Arankának a legkisebb fiát, Barcza Sándort, aki a továbbiakban a Körmendy-Barcza nevet használta, s Károly örököse lett.

Ida testvéreinek korai halála örökösödési per-lavinát indított el. Kiderült: a testvéreknek rendszeresen adott kölcsönt Ida férje, Körmendy Lajos, s e kölcsönök visszafizetése a gyerekek örökségének terhére valósulhatott volna meg. Matildnak és férjnek Posgay Gyulának már a házasságuk kezdetén anyagi gondjaik voltak.  Baán Gáspár több váltót is kifizetett helyettük. Ám Gáspár halála után csak Körmendy Lajoshoz fordulhattak segítségért. A bajt tetézte, hogy Posgay gyakran volt beteg. Ida öccse Baán Lajos is halmozta a váltókat, s hallgatott a tartozásairól, így azok csak a halála után derültek ki. Lajos egész vagyona, Baán-öröksége Körmendy Lajoshoz vándorolt a tartozások fejében.  A perek ellenére a hirtelen nincstelenné váló Posgay gyerekeken Ida és Lajos veje Erdős Jenő segített azzal, hogy a legidősebb Posgay-fiút magához vette a gyógyszertárba. Először Matild halt meg 1893-ban, majd a férje, Posgay Gyula 1894-ben. Őt Baán Antónia követte 1895-ben, s ugyanabban az évben halt meg Baán Lajos is.  Ida 1896-ban, férje pedig a 1897-ben halt meg. Idát és Lajost a kriptába temették.

Lajos és Ida halálkor a 3 legidősebb gyerek volt nagykorú, a két lány már férjnél, 2-2 gyerekkel. A többi 6 gyerek 19, 17, 15, 13 és 6 évesek. Az idősebbek vették gondjaikba a kisebbeket, s felnevelték őket.