Az alábbiakban a nyomtatásban megjelent írásaimat közlöm.
A kék kápolnától a piros templomig – Nagyapám Baán László életútja
A Füredi História című folyóirat 2002. 3. számában:
150 éve végezték ki Noszlopy Gáspárt – (A Noszlopy családdal többszörös a rokoni kapcsolódás)
A Füredi História című folyóirat 2003. 1. számában:
Iparosok dalköre – A balatonfüredi dalkör története. A dalkör karvezetője nagyapám Baán László volt.
A Füredi História című folyóirat 2008. 1. számában:
Eötvös Károly füredi gyökerei – Nem érinti a családjaimat, balatonfüredi helytörténeti cikk.
A Füredi História című folyóirat 2009. 1. számában:
“A hallgatás egyedül, önmagában nem segít, a csak elhallgatás.” – Apám és nagybátyám, Baán Barna és ifj. Baán László megfigyelésével kapcsolatos iratok összefoglalása.
A Füredi História című folyóirat 2012. 2-3. számában:
Egy ősi családfa megnyirbált ága (A füredi Medveczky család) – (A Medveczky családdal többszörös a rokoni kapcsolódás)
Innen letölthető.
A Balatonfüredi Helytörténeti Egyesület Füredi História című folyóirata itt érhető el.
A Posgay iratok mögé elrejtőzött családom – ükapám Baán Gáspár idősebbik lányának Posgayné Baán Matildnak a Veszprém Megyei Levéltárba került iratainak feldolgozása.
Családtörténeti kutatás határon innen és túl című könyvben:
(Szerkesztette: Márkusné Vörös Hajnalka, Veszprém Megyei Levéltár. Veszprém, 2009.)
A Posgay iratok mögé elrejtőzött családom
Előrebocsátom: sosem kutattam a Posgay család történetét, de mindig vonzódtam ükapámhoz, Baán Gáspárhoz, a kis kopasz fejű, köpcös, mosolygós szolgabíróhoz, aki özvegyen egyedül nevelte a gyermekeit, s aki 1885 óta a boglári kék kápolnában alussza álmát. Nem csoda hát, ha földbe gyökeredzett a lábam a Veszprém Megyei Levéltár folyosóján, amikor az egyik tárlóban megpillantottam Gáspár papám Matild nevű lányának nevét. Posgay Gyuláné Baán Matild! Hogy kerülsz te Boglárról Veszprémbe?
A „csabrendeki viszi Posgay család iratai” néven és a XIII. 29. számon regisztrált köteg vétel útján 1977-ben került a veszprémi levéltárba, s számos Baán Gáspár családjával kapcsolatos iratot, magánleveleket tartalmaz. A Csabrendeken élt Posgay Andor gyógyszerész nem csak a család fontosabb iratait gyűjtötte össze, hanem helytörténeti kutatással is foglalkozott, s az iratokból kiderül, szépírói próbálkozásai is voltak. Baán nagyapám unokatestvére volt, Baán Gáspár unokája. Hagyatékából a családi vonatkozású iratokat tettem időrendbe és soroltam be a birtokomban lévő iratok közé, miközben elképzeltem, s kicsit át is éltem az árvaságra jutott gyerekek sorsát. Az Andor által megemlített nevek nem voltak ismeretlenek előttem.
Andor apjának, Posgay Gyulának a szüleiről keveset tudok, apja Miklós birtokos volt, anyja Szabó Judit. Gyula Viszen született[1] 1839-ben, ahol több nemesnek is volt birtoka, többek között a rendesi Bárány családnak, s Baán ükapámnak. A Posgay fiúk, Rudolf, Móric, Gyula és Adolf 1858-ban felosztották egymás[2] között a viszi birtokot. Néhány év múlva (1863) Gyula Móricot kivásárolta,[3] 1873-ban pedig Adolf részét eladta.[4] Gyula hivatalnoki karrierjét 1866-ban esküdtként kezdte,[5] 1879-től segédszolgabíró Kaposváron[6], 1892-ben főszolgabíró.[7] Házasságkötése után Viszen, Bogláron, Kaposváron, felesége halála után ismét Viszen lakott.
Baán Gáspár, sárszegi Baán Albert és Thulmon Anna fia[8] 1846-ban vette el rendesi Bárány Joannát,[9] a fiskális Bárány Tamás és Körmendy Klára lányát.[10] Tamás nem sokkal a három lánya születése után 36 évesen meghalt.[11] Klára egyedül nevelte fel a lányait, nem ment férjhez. Gáspár és Janka (Joanna) előbb Kaposváron, majd Bogláron éltek. A házasságból 7 gyerek született, a két legidősebbet elvitte a kolera, a legkisebb pedig mindössze 1 órát élt. Őt hamarosan Janka is követte a sírba[12], így Gáspár egyedül maradt a 10 éves Idával, a 8 éves Matilddal, a 6 éves Lajossal és a 4 éves Antóniával, akit a későbbi levelekben Tóniként emlegetnek.
A nagymama, Bárányné Körmendy Klára segített a gyerekek gondozásába, az apai nagyszülők már nem éltek. Klára Matildhoz írott levele[13] 1863-ban kelt, Ida otthon élt, Matild és Tóni zárdában nevelkedtek. A levélből kiderül, hogy Gáspár rendszeresen látogatta a lányait. „Tudasd, hogy jövő szerdán megy az apátok”. Kitűnik a levélből a nagymamai aggódás is „Tóninak mondd meg, hogy fagylaltot ne egyen, mert jobban köhög”. A levél aláírása: Szerető öreg anyád Báránynő.
Gáspár a két idősebb lányát 1871 júliusában egyszerre adta férjhez a lellei katolikus templomban (Bogláron nem volt templom, évekkel később Ida és férje építtettek, ez az un. kék kápolna) Ida Klára nagymama testvérének fiához Körmendy Lajoshoz ment, Matild Posgay Gyulához. [14] Mindkét család Viszre költözött. Klára nagymama még megélhette Ida és Matild részéről az első dédunokákat, mindkettő 1872-ben született. [15] Rendesi Bárány Tamásné Körmendy Klára 1873-ban halt meg[16], a Bárány és Körmendy ágon való örökségét egyelőre Gáspár kezelte.
Az elkövetkezendő években mind Idánál, mind Matildnál sorra születtek a gyerekek. Gáspár tudott Matildék anyagi gondjairól, bensőséges, rendszeres kapcsolatban állt a lányaival. Matild nem volt egészséges, a sok szülés sem tett jót neki, 1878-ban az 5. gyermekét várta, így Gáspár engedett Matild nyomásának, s felosztotta mind az anyai és nagymamai örökséget, mind pedig a saját vagyonát a 4 gyermeke között azzal, hogy a két kiskorú (Lajos és Antónia) vagyonát továbbra is ő kezeli.[17] Baán Lajos dédapám a családi elbeszélések szerint bohém ember volt, Gáspár okkal ügyelt arra, hogy a birtok megosztása legalább néhány hónappal megelőzze Lajos nagykorúságát, s így Gáspár kezelésében maradjon. Tartott attól, hogy fia hamar elherdálná. Azonban Antónia házasságkötése után új osztályos levelet készített, amelyben mindenét szétosztotta a gyerekei között, magának a boglári házban szabad lakást és 1200 frt életjáradékot kért. [18]
Gáspár próbálta megtartani a vagyont, átvállalt két váltó kifizetését is. Volt annyira tapintatos, hogy nem írta le, ki helyett fizet. „..amint az út csak kissé javul légy biztos, hogy bemegyek (ti:Kaposvárra) amikor nem is gondolod, de hidd el, vasúton is bemennék, ha oly nagyon nem kellene számításba vennem minden krajcárt, hogy kijöhessek, mert két férfi családom váltóját fizetni bár termésből semmit be nem venni, de házat is tartani … nem tréfa, én pedig adósságot csinálni nem fogok soha. – írta Matildnak.[19]
Antónia 1879-ben ment férjhez báró Riedel (Riedl) Vencelhez,[20] 10 év múlva elváltak,[21] s Tóni Fest (Fesztl) Jenő felesége lett.[22] Mindkét házassága gyermektelen volt. Pesten élt, gyermektelen lévén lényegesen jobb anyagi körülmények között, mint a nővérei. Gyakran látogatta őket, s a nővérek gyerekei is tartották vele a kapcsolatot. Antónia végrendeletet készített, amelyben a Somogy megyei birtokait testvéreire kívánta hagyni.
Lajos házasodott utoljára, bár folyamatosan meg akarták nősíteni a környékbeli lányos mamák. Gáspár ükpapám írta Matildnak: „Lajost már megint megházasították Niklán, Kovácsiban, de még hallom Kaposban is, csak én nem tudom, pedig jobb, ha meggondolja a dolgot, és figyelembe veszi anyagi állását, jó lenne azon lépését úgy tenni, hogy egy kis vacsorára valót legalább vinne az asszony is magával, mert attól tartok vékony lesz az ebéd is, és vacsorára nem jut semmi”[23]
Ám Lajos dédapám nem hallgatott a szóra, 1883-ban diszpenzációval [24]vette el dédanyámat a niklai thúrmezei Korenika Amáliát, aki anyai ágon szintén Körmendy, Klára testvérének az unokája, tehát a dédszüleim 2. fokú unokatestvérek voltak. Amália apai nagyanyja pedig Thulmon lány, akárcsak Lajosé.
Lajos házasságkötésekor Ida 33, Matild 31 éves, mindkettőjüknek 8-8 gyerekük volt. Gáspár 1885-ben halt meg. Baán Ida és Körmendy Lajos családi kriptát és fölé római katolikus templomot építtetett Bogláron „Isten dicsőségére és elődeink emlékezetére” – áll a bejárat fölötti táblán. Ide temették Gáspárt, áttemették Ida édesanyját, Jankát, Körmendy Lajos szüleit, valamint nagyszüleiket, Ida és Matild csecsemőkorban elhunyt gyermekeit Körmendy Flórát és Posgay Emilt.
Posgay Gyulának és Baán Matildnak 1892-ig 13 gyereke született. A legidősebb Andor Pesten gyógyszerészetet tanult. A Matild Andorhoz írt levelében említett Móric bácsi Posgay Gyula testvére, Tóni néni és Jenő bácsi pedig Baán Antónia és férje Fest Jenő. A levelek betekintést nyújtanak a család anyagi helyzetébe. „Ma délután volt nálunk a mosdósi Ágnes néni és kért bennünket, hogy kölcsönözzek neki ezüst kanalakat, mert náluk lesz a korona, vagyis a papi gyűlés a jövő hó 6-án, én megígértem neki, hogy Emmától küldök neki, tehát kérlek légy szíves és küldd haza az elvitt kanalakat, de valami erősebb fa skatulyába kellene bepakolni.”[25] „Az ágyneműt amit fölküldtem csak használd, ne küldje vissza Tóni néni…” [26]
A levelekből kitűnik, Posgay Gyula nincs jól, s Matild húga Antónia egészségi állapota miatt is aggódik. „Mi hála Istennek egészségesek vagyunk”- írta Matild halála előtt másfél hónappal.
Matild halála után (1893. november 5.)[27] lavinaként zúdult a családra a tragédiák sora. A 10 élő Posgay gyerek mind kiskorú volt, Posgay Gyula pedig beteges. Egy év sem telik el, s követte feleségét.[28] Az árvaszék dr. Zánkay Aladárt bízta meg a kiskorúak árvaellátásának kezelésével. Antónia leutazott Boglárra, hogy segítsen a gyerekeken, de néhány hónap múlva ő is meghalt. (1895. február)[29]. Lajosra nem lehetett számítani, a mikszáthi dzsentri életét élte, felesége Amália épp hogy megszülte a 7. gyermekét. Ida körül szintén 10 kiskorú gyerek volt. A legkézenfekvőbb megoldást választotta az árvaszék: a legidősebb Posgay fiút nagykorúsította. Andor 23 éves volt, néhány hónap volt csak hátra a törvényes nagykorúságáig, gyógyszerész gyakornokként dolgozott. Ő lett a testvérei gyámja, hozzá került a 21 éves Irén, a 20 éves Géza, a 19 éves Zoltán, a 17 éves Hedvig, a 16 éves Jolán, a 13 éves Margit és a 11 éves Gyula. Jenő nem sokkal édesanyjuk előtt halt meg, Emil és Johanna pedig már korábban. A 6 éves Matildot Antónia szerette volna örökbe fogadni, özvegye Fest Jenő meg is tette, s a kis Matild az árvaszéki döntés értelmében Posgay helyett a Fest nevet vette fel. Az addigi gyám dr. Zánkay Aladár királyi járásbíró a 3 éves Ferencet fogadta örökbe, ő a Zánkay nevet vette fel, s nevelőszüleivel Pécsre költözött. [30]A kis Matild 16 éves korában halt meg. [31]
Az árvák elhelyezését követően elindíthatták Antónia hagyatékának – viszi és boglári birtokok – felosztását, amely a végrendelete értelmében testvéreit, Körmendyné Baán Idát, Baán Lajost, Posgayné Baán Matildot, azaz most már Matild 10 életben maradt gyermekét illette. A végzés még meg sem született, amikor meghalt Baán Lajos, 41 éves volt. [32] Újra kellett kezdeni a tárgyalást, immáron 17 gyermek képviseletében. Az adminisztráció nem volt túl gyors, s amit egyszer a hivatali ügyintézés útjára tettek, azt véghez is vitték. A végzéseket akkor is meghozták, amikor azok már nem voltak időszerűek. Így történt meg, hogy a Lajos halála után kelt végzés még nem szól az ő árváiról. Mire a Baán gyerekek örökségét kezdték tárgyalni, Körmendyné Baán Ida is meghalt, [33] így helyette a gyerekei örököltek. Antónia öröksége perre került, az osztozkodó felek már nem voltak vér szerinti rokonok: Posgay Andor a testvéreit képviselte, Körmendy Lajos és Baánné Korenika Amália a saját gyerekeiket. Az árvaszék Körmendy Lajos Antóniának kiállított váltóját lobogtatta[34] mondván, a Körmendyek a saját örökrészük terhére tartoznak a Posgay és Baán gyerekeknek, Körmendy Lajos pedig a Matildnak adott soha[35] vissza nem fizetett kölcsöneit kérte vissza a kiskorúak örökségének terhére. A per elhúzódásának igazi vesztese Amália volt, aki megélhetési gondokkal küzdött, mert férje után csak a váltók maradtak, a gyerekek örökségéhez pedig nem tudott hozzájutni. Helyzetét rontotta, hogy sógora egyben anyai nagybátyja is volt. A megoldást a sors szolgáltatta: 1897-ben meghalt Körmendy Lajos is. Új eljárás, új felosztás, s a hivatalnak eszébe jutott, hogy a kis Matild ügyében újra le kell folytatni az örökbe fogadást, hiszen az még Antónia életében indult el. Csak 1898-ban született meg a végleges határozat arról, hogy Matildot Fest Jenő, Antónia özvegye örökbe fogadhatja.
Baán Gáspár unokáinak a századforduló merőben más életet hozott, mint amire predesztinálva voltak a születésükkor. A Posgay és a Körmendy családban a legidősebb gyerek, a Baán családban pedig a sorban a második, a nagyapám vette a kezébe a kisebb testvérek sorsát. Becsülettel kitaníttatták őket, kenyeret adtak nekik. A per azonban némelyikükben túl mély nyomot hagyott ahhoz, hogy közeledjen az unokatestvéreihez, míg mások bár a perben ellenkező oldalon álltak, segítették egymást. Posgay Andor például 1895-97-ig Erdős Jenő gyógyszerésznél volt segéd. [36] Erdős Jenő Körmendy Lajos és Baán Ida Jolán lányának volt a férje.
Az 1905-ben ifjabb Posgay Gyula részére kiállított családi értesítő szerint[37] Andorból gyógyszerész, Zoltánból jegyző, Hedvigből óvónő, Jolánból tanítónő, Margitból tanárnő, Gyulából gyógyszerész, Gézából jogász lett. Irén férjhez ment, s 28 évesen, Fest Matild 16 évesen halt meg. Zánkay Ferenc 1905-ben tanuló volt Pécsett.
A Körmendy és a Baán gyerekek sorsa már egy másik történet.
Jó volna egyszer együtt ott állni Gáspár kriptájánál, az ükunokák minden együtt, Ida, Matild és Lajos dédunokái, Posgay, Körmendy és Baán …. és felolvasni Baán Gáspár számomra legkedvesebb levelét: (fogadd) „atyai szeretetem felejthetetlen zálogát a Jóisten tartson sokáig és szeressen, mint én téged szívbűl szeretlek.
Mindnyájatokat csolkoltatva maradok szerető atyád Baán”[38]
Lábjegyzetek:
[1] VEML XIII. 29.Posgay iratok, Posgay Gyula keresztlevele
[2] VEML XIII. 29.Posgay iratok, A Posgay család Visz-pusztai birtokának megosztási jegyzéke
[3] VEML XIII. 29.Posgay iratok, Posgay Móric elismervénye a vételár átvételéről
[4] VEML XIII. 29.Posgay iratok, Szerződés az adás-vételről
[5] VEML XIII. 29.Posgay iratok, Posgay Gyula kinevezése esküdté
[6] VEML XIII. 29.Posgay iratok, Jankovich László főispán levele
[7] VEML XIII. 29.Posgay iratok, alispán levele
[8] MOL filmszám: A 3786 Nagybakónaki rk anyakönyv: Gasparus Joannes Nepomucenus szülők: D. Adalbertus Bán de Sárszeg cath nob és D. Anna Thulmon, keresztszülők:: S. Alexules Gasparus Inkey de Palin, S. Ottilia Inkey de Palin
[9] Kaposvári rk. ak. Saját családi iratok, tanuk: Vörös Sándor, Árvai László
[10] Lengyeltóti rk.ak. Lengyeltóti plébánia, Boglári bejegyzések
[11] Györöki rk. ak. + Bárány Tamás fiskális 1832.09.06. Szöllöskislak, Lengyeltóti plébánia,
[12] Györöki rk ak. + Baán Gáspár felesége 1860.06.28. Boglár, Lengyeltóti plébánia,
[13] VEML XIII. 29.Posgay iratok, Báránynő levele
[14] Györöki rk ak, Lengyeltóti plébánia, esketés helye: Lelle mint Boglárhoz legközelebb eső templom,
[15] Látrányi rk. ak. Visz, MOL filmszám: A 3942
[16] Györöki rk.ak. Boglár, Lengyeltóti plébánia
[17] VEML XIII. 29.Posgay iratok, Baán Gáspár osztályos tervezete
[18] 370/II./880 számú osztályos levél (a szerző tulajdona)
[19] VEML XIII. 29.Posgay iratok, Baán Gáspár levele lányához Matildhoz 1881. áprilisában
[20] Györöki rk. ak. Lelle MOL filmszám: A 3942
[21] Györöki rk ak-ban a házasságkötés mellé megjegyzésként beírva MOL filmszám: A 3942
[22] A házassági bejegyzést egyelőre nem találtam meg, BA hagyatéki végzéseiből, valamit Posgay Matild örökbe fogadási végzéséből ismert.
[23] VEML XIII. 29.Posgay iratok, Baán Gáspár levele lányához, Matildhoz 1882. augusztus
[24] Tótszenpáli rk. ak., hiteles másolat a tulajdonomban
[25] VEML XIII. 29.Posgay iratok, Posgayné Baán Matild levele fiához Posgay Andorhoz 1893. 09.27.
[26] VEML XIII. 29.Posgay iratok, Posgayné Baán Matild levele fiához Posgay Andorhoz 1893.09.23.
[27] Gyászjelentés a szerző tulajdona
[28] VEML XIII. 29.Posgay iratok, Posgay Gyula halotti ak.
[29] VEML XIII. 29.Posgay iratok, Fest Jenőné Bárány Antónia hagyatéki végzése
[30] VEML XIII. 29.Posgay iratok, árvaszéki végzés, 1895.
[31] VEML XIII. 29.Posgay iratok, családi értesítő Posgay Gyula részére 1905.
[32] Györöki rk.ak. Lengyeltóti, 1895.11.15., Lengyeltóti plébánia
[33] Györöki rk ak.1896.05.23. Boglár MOL filmszám: A 3942
[34] VEML XIII. 29.Posgay iratok, Váltó
[35] VEML XIII. 29.Posgay iratok, Matild tartozásai
[36] VEML XIII. 29.Posgay iratok, Erdős Jenő gyógyszerész igazolása
[37] VEML XIII. 29.Posgay iratok, családi értesítő
[38] VEML XIII. 29.Posgay iratok, Baán Gáspár levele lányához Matildhoz, 1880.
Az idézett leveleknél – az utolsót kivéve – a mai helyesírást alkalmaztam.